Hire - Kyo
03
Uruha POV
Megint az ébresztőre keltem. Kyo már készen volt mindennel. Gyorsan lefürödtem, ő addig szöszölt valamit. Ahogy kiléptem már ment is én pedig hozzá fogtam a dolgokhoz. Bekapcsoltam a lejátszót és felhangosítottam a zenét. Minden szobát szépen alaposan kitakarítottam. Felmostam a padlót, a szemetet kivittem és a ruhákat a mosógépbe raktam. Délre kész lettem vele. Rögtön neki láttam főzni. Csináltam kagylólevest, mert az állítólag vágyfokozó. Csirkesalátát, mert az könnyű és desszertnek epres jégkrémet vettem. A hálószobába egy csomó vörös gyertyát pakoltam, hogy ne kelljen villany. Egyáltalán nem izzasztott meg ez az egész, de azért lezuhanyoztam. Kisminkeltem magam, megcsináltam a hajam, magamra fújtam az új parfümömből és felvettem a cica ruhát. Vajon mit fog szólni? Remélem tetszeni fog neki. Ezt az egészet csak miatta csináltam. Hallottam, hogy kinyílt a bejárati ajtó és nemsokára Kyo lépett be a hálóba. Rögtön elmosolyodott, átkarolta a derekamat és megcsókolt.
- Boldog 1 évet, Édesem. –suttogtam a szájára.
- Neked is. Még legalább 100szor ennyit együtt.
Azért ez az 1 év kemény volt. Már az elején, amikor összejöttünk. Sosem felejtem el azt a napot.
Egy közös koncert erejéig összeálltunk. Ez amolyan jótékonysági rendezvény volt. Láttam, hogy az egész D.E.G. Túl feszült és görcsös ezért a Chizuru közben szépen odalépte Kyo-hoz és lekaptam. Nem tudom, hogy mi ütött belém, de egyáltalán nem féltem. Lekaptam mindenki előtt és nagyon jó érzés volt. Olyan melegséget éreztem belül.
Aztán pár hétig folyamatosan került és úgy nézett rám, mint aki meg akarna ölni. Féltem is tőle rendesen, de valami még is vonzott hozzá. Bementem a próbatermükbe beszélgetni Kaoruval, de helyette ő volt ott. A széken ült lehajtott fejjel. Elveszettnek tűnt. Odaléptem hozzá és leguggoltam elé.
- Mi a baj? – kérdeztem aggódva.
Áradt belőle a magány és a keserűség.
- Tűnj innen! – morgott rám idegesen.
- Azt lesheted. – fintorodtam el – Normálisan kérdezek, normális választ akarok.
- te vagy a bajom! Mióta megcsókoltál minden mozdulatod az őrületbe kerget. Vágyom rád. Érezni akarom a bőröd puhaságát és hallani, ahogy a kéjtől nyögsz alattam.
Hirtelen megmozdult és már az ölében is ültem. Szorosan tartott és nem akart elengedni, nem, mint ha menni akartam volna. – Szeretlek, Uruha. És ne engedlek át senkinek.
Csak elmosolyodtam és megcsókoltam.
Már akkor is hajtotta a birtoklási vágy.
Akkor voltam a legboldogabb mikor megkért, hogy költözzek hozzá.
2 hónapja voltunk együtt. Nagyon zavart, hogy mostanában nem mehettem fel hozzá, mindig ő jött. Pedig kíváncsi voltam a lakására. A kocsijában ültünk és egy ismeretlen környéken megállt.
- Ümm..Kyo, hol vagyunk? – néztem rá összezavarodva.
- Majd meglátod. – mosolygott.
Kiszálltunk és követte őt egy nagy házhoz. Beléptünk és rögtön elámultam.
- Ez az én házam és mostantól a tiéd is. – a kezembe nyomta a kulcsot és megcsókolt – a te kedvedért átalakítottam mindent.
Sok mindent tett meg értem. Sosem hagyott egyedül.
- Cicám, én.. izé – elővett egy kis dobozt a zsebéből és leguggolt elém – Takashima Kouyou, szeretném, ha hozzám jönnél.
Ettől most kicsit padlót fogtam, mert nem számítottam rá.
- Igen. – mosolyogtam rá.
Felhúzta a kezemre a gyűrűt és vadul megcsókolt.
Lehet, hogy ez kicsit gyors, de nem érdekel. Szeretem és ez a lényeg. Örökké tudnék vele élni. Rajta kívül nem kell más.
Kyo POV
Mikor megláttam Rurut abba a cica ruhába összefutott a nyál a számba.Nagyon szexi volt és ez kissé fel is bátoritott.
Letérdeltem és megkértem a kezét.
Annyira örültem mikor elrebegte az igen-t.
Kissé el is gondolkozott ahogy észrevettem, de nekem csak az járt a fejemben, hogy ha öszeházasodunk akkor már senkisem válaszhatja el tőlem... nem mintha most elválaszhatná... de akoris.
Megcsókoltam és elkezdtzerm vele az ágy felé hátrálni...
Engedelmesen bújt karjaim közé, míg nem elértünk az ágyig amire rálöktem.
Fölé hajoltam és vadul csókolni kezdtem.
Nagyon élvezte az apró sóhajokból itélve...
Vadul de egyben mégis lassan csókoltam végig a testét...
hajamba túrt és úgy akarta lejebb írányitani a fejem merevedéséhez.
Gonoszkodni akartam, így nem hagytam magam...
Mindenhol végig csókoltam és csak utánna tértem rá a lényegre. nagyot nyögött miközben ajkaimba fogadtam.
Nem engedtem elmenni, inkább fehajoltam egy csókra. Megkerestem a fiókba a síkosítót, majd visszatértem hozzá.
Átfordított minket és most ő kényeztetett engem.
Miután már alig bírtam magammal visszafordítottam és neki kezdtem a tágításnak.
Közben szüntelenül harapdáltam és csókolgattam a testét.
- Ühm... ne hagyjon nyomot.
- Nem fog nyugi cicám...
Lassan csúsztam belé.Nagyot nyögött az érzésre.
- Imdálak... - suttogtam a fülébe, miközben elkezdtem mozogni.
- Én ish...
A tempónk egyre csak gyorsab lett aztán valamiért megállított.
Hátamra lökött és úgy ült rám.
Hihetetlenül szexi volt ahogy rajtam lovagolt...
Nem is kellet sok már a látványtól kész voltam így beléélveztem.
Neki sem kellet sok és elment. Pihegve feküdtünk egymáson.
- Menjünk fürdeni.
- Oké.
Nagy nehezen feltápászkodtunk és elidultunk.
- Mindjárt jövök te csinálj vizet.
- Oké.
Kimentem a konyhába és előkerestem azt az üveg pezsgőt, amit még Die- tól kaptam.
Fogtam két poharat és a fürdőbe mentem.
Rurukám már bent ült a kádban.
De kár, hogy lemardtam mikor hajolgat a csaphoz... -nyaltam meg a szám.
- De jó! Hoztál pezsit is.
- Hát muszáj koccintanunk erre a szuper estére.
- Igaz! - ült feljebb.
Beültem mögé, de elötte még töltöttem a poharakba és odaadtam neki őket.
Miután helyetfoglalatam odaadta nekem és koccintottunk.
- Arra hogy mennyire szeretlek! - adtam neki egy puszit.
- Meg a közelgő esküvőnekre.
Megittuk a pezsgőt, majd megcsókoltam.
- Szeretlek Kyo!
- Én is téged Ruru! - adtam neki egy puszit.
Picit még relaxáltunk a vízbe, majd kiszálltunk és elmentünk aludni.
Reggel együtt indultunk el otthonról és a szokott helyen váltunk el azzal, hogy "este találkozunk"
Bementem a termünkbe, ahol már mindenki ott volt.
- Sziasztok! - köszöntem.
- Jó reggelt!
Levetödtem a kanapéra Kaoru mellé.
- Uruha hogy van?
- Jól, köszi, de mért kérdezed?
- Hát csak úgy.
Nem tudom, hogy Ruru elmondja-e nekik, hogy összeházasodunk, de én jobbnak látom mondani nekik.
Ők úgy sem ellenzik a kapcsolatom vele.
- Fiúk mondanom kell valamit!
- Mit?
- Hát... tudjátok tegnap megkértem Uruha kezét....
- Hogy mit csináltál? - horkant fel Die.
- Te jó ég! - mondta Shinya.
Csak döbbent pillantásokat láttam mindenütt...
Ajaj... lehet nem kellett volna...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése